Isten nem ver bottal!

content/vagabandaparis.jpg

Ebben a februári borúban a kulturális szervező is megérdemel egy kis derűt. No, nem igaz? Olvasd hát el Czakó Péter, gólyalábas muzsikusunk rövid párizsi élménybeszámolóját és derülj egyet!

 

Isten nem ver bottal!

    Két hetes párizsi turnénk második napján, buzgón előrelátó szobatársam, az -Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!-  közmondás bölcsességét megszívlelve, bevásárolt a híresen hírhedett francia sajtkülönlegességek "legillatosabb" gyöngyszemeiből ínyenc családjának. Eme szuvenírnek szánt, rendkívüli mértékben markáns készítményeket, (nyolc tekintélyes korong) mintegy svájci bank páncéltermének szigetelését tulajdonítva szerény szobánk még szerényebb erényekkel felvértezett hűtőszekrényének óvó biztonságot nyújtó alsó harmadába rejtette. Így ez a tetemes mennyiségű bűzkészítmény lassú, de biztos utóérlelési folyamatának melléktermékeként ottlétünk egész ideje alatt biztosította a helység karakterisztikáját.

Kérdésemre, hogy -Nem lett volna elég megvenni hazautazásunk előtti nap?- a Mona Lisa titokzatos  mosolyát utánzó mimika telepedett a birtoklás elégedettségét sugárzó orcájára. A vihar előtti bajlós csöndet sajnos gyakorta törte meg még az is, amikor egyéb ott tárolt élelmiszerkészletének hozzáférése miatt ki kellett nyitnia a "frigó" ajtaját. Mint Pandora szelencéjéből úgy áramlott ki bűn helyett a bűz! Egy kamasz fiúosztály dupla tornaórájának öltözőszaga szemlesütve kullogott volna el e megsemmisítő fölénytől lealázva.

   Talán nem is volt az véletlen, hogy nem ismervén lakótársam erőteljes viszolygását a halak és a tenger gyümölcsei ízének, állagának és szagának irányában, ottani tartózkodásunk fináléjában, szekrényszerű "boszorkánykonyhánkban" egy tekintélyes mennyiségű polipleves elkészítésével leptem meg a városnézésből mit sem sejtve hazaérkező éhes kollégámat?

Szerző: Czakó Péter

Köszönöm, hogy elolvastad bejegyzésemet! Észrevételed van? Kiegészítenéd valamivel? Máshogy gondolod? Kíváncsi vagyok a véleményedre! Szólj hozzá!